A mai napon Robert Burns, Skócia nemzeti költőjének életét és munkásságát ünnepeljük! Burns 1759-ben ezen a napon született, és azóta olyan művészeket inspirált, mint Bob Dylan, John Steinbeck, vagy J. D. Salinger.

Robert Burns: Haj-hajdanán

Vajon lehet felejteni

sok fény és árny után,

ki jóbarát, jóismerős

volt hajdanán?

Haj-hajdanán, bizony,

haj-hajdanán...

Töltöm baráti serlegem,

mint hajdanán!

Együtt szedtünk pitypangokat

szelíd domb hajlatán;

most lábunk másutt vándorol,

mint hajdanán.

Ketten gázoltuk ér vizét

délben, meg délután;

most közénk tenger nőtt - nem úgy,

mint hajdanán.

Itt a kezem, és nyújts kezet

te is, hű cimborám,

együnk igyunk, sóhajtva, hogy:

haj-hajdanán.

A pintes kancsót felkapod

nem csak te, én is ám -

koccintgatunk, egyek vagyunk,

mint hajdanán.

Haj-hajdanán, bizony,

haj-hajdanán...

Töltöm baráti serlegem,

mint hajdanán!

(Weöres Sándor fordítása)

Robert Burns: Egy egérhez

Félénk, rejtező kis bohó,

Szívecskéd most mint retteg! óh

Ne riadj meg ily könnyedén,

Ne fuss még el,

Nem űzlek, meg nem öllek én

Üsztökémmel.

A természet kötelékit

Az emberek széttépték itt;

Ezért kerülsz te engemet,

Csak e miatt,

Szegény földi testvéredet,

Por-társadat.

Tolvajka vagy, tudom, mivel

Tenéked is csak élni kell:

Egy-két kalász a kévéből

Nem nagy hiány,

Elég marad nekem még föl

Annak híján!

Kis hajlékod romban hever,

Szétdúlt falát szél söpri el.

S hogy újat építs, már ahhoz

Nincs zöld fűszál:

Fagyot Deczember napja hoz,

Viharja száll.

Láttad, hogy puszta a mező

S a tél is gyorsan érkező;

Itt reméltél biztos helyet,

Hol megnyughass;

S reccs! összezúzta fészkedet

Az ekevas.

Gazból készült kis rejteked

Sok rágcsálásba van neked :

Most vége már! dúlt fedelét

Im' elhagyád,

Hogy tűrd a tél havas szelét,

Rideg fagyát.

Nem csak magad vagy, jó egér!

Kinél eszély, gond mit sem ér:

Ember s egér legszebb terve

Gyakran csaló

S öröm helyett bút, keservet

Nyújt a való.

S jobb enyimnél a te véged;

Csak a jelen gyötör téged;

De oh! szemem a múltakon

Gyászt szemlél itt

S a jövő, bár nem láthatom,

Aggaszt, rémít.

(Lévay József fordítása)

Robert Burns: Piros, piros rózsa

Szép június piros, piros

rózsája, szerelem

tiszta dallam, mit hallok én

szívemben szüntelen.

Szerelmem mélyebb nem lehet,

s te szép vagy, mint a nap;

szeretlek, míg az óceán

vize ki nem apad.

Amíg nem porlad szét a szirt,

s zúgnak a tengerek:

szeretlek én, míg életem

homokja elpereg.

Isten veled, egy ideig

nem látsz, egyetlenem!

De visszahúz még tízezer

mérföldről is szivem.

(Ford: Kálnoky László)

Robert Burns: Azért is, azért is

Tisztes szegény vagy, s lóg fejed,

de lóghat-é ezért is?

Vesd meg a szolgalelkeket,

fel a fejjel, azért is!

  Azért is, azért is,

  bármi nehéz, azért is,

  a csillogó rang nem arany:

  az ember az, azért is!

Hogy gúnyád gyatra, s ételed

sovány: ne bánd, azért is!

Cenkekre hagyj bort, selymeket,

te számítsz, csak azért is!

  Azért is, azért is,

  bármi cifrák, azért is;

  igaz ember lehet szegény,

  király köztük, azért is.

Nézd azt a tökmag lordot ott,

hogy henceg - de miért is?

Bár egy szavára száz forog,

kófic marad, azért is:

  azért is, azért is,

  rendje s csillagjaért is,

  ha szellemed független, ép,

  kikacagod, azért is.

Adhat grófságot a király,

címet s dús pályabért is,

becsületet adni nem áll

módjában, csak azért is!

  Azért is, azért is,

  hajtson becsvágy, azért is:

  a józan ész, a becsület

  a legfőbb rang, azért is.

S fohászom most oly kort idéz

- mert eljön majd, azért is -,

melyben a földön érdem, ész

diadalt űl, azért is.

  Azért is, azért is,

  jön az a kor, azért is,

  midőn testvér lesz mindenütt

  az ember, csak azért is!

(Fordította: Jékely Zoltán)

Ady Endre: Boldog új évet

Ezúttal sírva, szépen

Forgok meg lelkemnek régi

Gyermekes életében: 

Boldog új évet kivánok.

Boldog új évet kivánok,

Mindenki tovább bírja

E rettenetet,

E szamárságot,

Mint szegény, mint bírom én, én,

Gyönyörködve,

Óh, én szegény

Lelki kémény.

Boldog új évet kivánok.

Ontom a füstjét

A szavaimnak,

Pólyálva és idegesen,

Be messze ringnak

Az én régi terveim,

Az én régi társaim is

De messze vannak,

Boldog új évet kivánok.

Új év Istene, tarts meg

Magamnak

S tarts meg mindenkit

A réginek,

Ha lehet: 

Boldog új évet kívánok.

Tóth Árpád: Újév reggele

Véget ért a

Szilveszter-éji szender.

Felkelne az ember.

De nem mer.

Mert jön a kenetes

Basszusú szemetes.

És jön a gyászos

Szopránu gázos.

Jön a májfoltos

Sarki boltos.

Sőt, jön a bordó

Orrú levélhordó.

Jönni nem restel

Hajlongó testtel

Uram s parancsolóm: 

A házmester.

Vele jön nyájas kibice,

A vice.

Jő és belém kiván sokat

A nő, aki rám mosogat.

Jön vidáman a szabószámla,

S arcáról a bőr le nem hámla.

Jön bús, fekete sál alatt

A temetési vállalat.

S jön az olcsóságmentes

Hentes.

És buékot nyihogat, ó,

Minden páholynyitogató.

Fiákeres és ószeres

Reámborulnak: ó, szeress!

És jön emez, és jön amaz,

És jön háromszor ugyanaz.

S jönnek tizezren.

S ájultan fekszem.

S tolongnak vadul

Az ágyam körül,

S direkt mind az én

Újévemnek örül.

Nyüzsögnek zsúfolt rendben

A széken, asztalon, kredencen

És a sézlongon.

És keresztül a sok tolongón

Hozzám jutni alig tuda

A guta.

Bálint György: Jazz-band a Szilveszter éjszakában

Testvér, most szól a jazz

És nem hagy aludni a vackodon,

Most bőg a szakszofón

Mint szerelmes elefánt,

Most pezsgővé folyik és táncba vibrál

És nők mellén selyemmé símul

A véred és izmod és ellopott

Reményed;

Testvér, most szól a jazz,

Most színes üvegkúpok csilingelnek

És illatos fények surrannak,

Mint a macskák

És a hold belefulladt a holnap reggelbe

A hegyek mögött;

Testvér, most szól a jazz

És az éjjeli munkás aranyakat küld

Frakkos gazdája asztalára, akit nem is ismer,

Most bőg a szakszofón

És üresen hallgató

Fekete mélységekbe cikkázik bele a tánc

És egy éhen döglött ló égre meredő

Négy lába árnyékot hullat a vakító abroszokra;

Testvér, most szól a jazz

És korog a gyomrod: 

Mingyárt reggel lesz,

Ez a világ a legjobb világ,

És egy óra mulva néhány törekvő fiatalember,

Hogy el ne késsen, már jóelőre

Boldog újévet fog kívánni az Úristennek.

Aranyosi Ervin: Varázslatos kívánság

Hej, ha varázspálcát foghatnék kezembe,

a világon minden ember boldog lenne.

Nem is ismernének szomjúságot, éhet,

s vidámmá válhatna az emberi élet.

Minden ember arcán csak mosoly ragyogna,

s kinek kedve támad vidáman dalolna.

Nem ismerné senki a szomorúságot.

Egy nagy zsákba kötném a nyomorúságot

és eldugnám a mély tenger fenekére.

Bőség és a jó kedv jöjjön a helyére!

Higgyük, megváltozhat a világ, s az élet!

Mindehhez kívánok boldogabb, új évet!

Aranyosi Ervin: Boldog új évet

Eljött hát a szilveszter,

Éjfélt üt az óra.

Legtitkosabb vágyaid

váljanak valóra.

Harangoznak, szól a himnusz

pezsgő a kezedben.

Kívánom, hogy életed

teljen szeretetben.

Egészséged, egyre jobb,

szíved fitten dobban,

mozogj, nevess, s érezd magad

napról-napra jobban!

Váltsd valóra terveidet,

legyen, ahogy kérted.

Kívánok egy sikeresebb,

boldogabb új évet!