Dsida Jenő: Álmok

Arcomat éri

hajnali fény

és sírva, remegve,

zokogva, nevetve

álmodom, álmodom, álmodom én.

Libben a hajnal,

vérteritő -

és vágyva, szaladva,

ölelve, kacagva

álmodik, álmodik, álmodik ő.