Az éj sötétjét
cseréld ki
a felfelé
hozzád vezető
lépteimre
Állíts keresztet
de ne Krisztusét
az ösvényünkre
szemben velünk
Tegyél rá
nap égette fűszálakat
amikor nem fújnak a szelek
ez lesz
a mi
végtelen
egymás-felé
futásunk jele
És ha reszkető
húrra lelsz
megtalálod
ebben az egy
pillanatban
az egész életet
az elejét és a végét egyaránt
(Dabi István fordítása)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése