2016. május 7., szombat

Heinrich Heine: Holdezüstös hársvirágok

Holdezüstös hársvirágok
részeg illatot lehelnek,
fenn a légben és a lomb közt
fülemilék énekelnek.

Ugye, kedves, milyen jó a
hársak alján ülni, hogyha
lombjukat a telehold-fény
sugarasan átragyogja.

Nézd csak jól meg: szív alakja
van ennek a hárslevélnek,
hársfa alá a szeretők
oly szívesen azért ülnek.

De mondd, kedves, mért mosolyogsz 
messze álmok rabja képpen,
mint akinek rejtett vágyak
ébredeznek már szívében.

Ó, bevallom neked, édes,
mire vágyom: azt kívánom,
hogy bundába burkolózva
üljünk, tarka, könnyű szánon,

Szélkavarta hóviharban,
hangos csengők hangja szálljon,
úgy suhanjunk, úgy repüljünk
át a réten, át a tájon.

(Ford: Lator László)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése