Ezüstös kék lett az egész világ,
Halovány fénye, mint köd, dereng,
Alvó kísértetek a kerti fák,
Haldokló hold virraszt a csönd felett.
Mintha megállott volna az idő,
Tán Csipkerózsa kertje ez,
A hallgatás már szinte rémítő.
Tán álmodom, vagy ez csak mese lesz?
Elnémultak a szűkölő kutyák,
És nem szólnak a harsány kakasok,
Nem jár egy ember, és nem mozdul ág,
És alszik hálójában is a pók.
Oly gyönyörű ez és félelmetes,
Egy hangot kérek tőled, ó, világ,
Már azt hiszem, a végítéletes
Angyal próbálja majd a trombitát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése