Ebben a rövid
pillanatban
téged
várlak
a rétemen
amit megremegtetett
a lépted
Végül megállítod
félúton
a könnyet
egyébként
nem érne el
hozzád
Egyetlen pillanatban
rejlik
minden
tél
és nyár
imára kulcsolva
a rét elején
s a két kezed
miként a madarak szárnya
a vággyal
versenyt
repülve
(Dabi István fordítása)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése