2016. február 15., hétfő

Rejtő Jenő: Az eljövendő szeretőmhöz

Te vagy a néma éjjel árnya
Sötét szemed lángot lövell
Megtébolyul majd aki látja
Te vagy a néma éjjel árnya.

Te vagy a sorsom vad szeszélye
Te vagy a láng... a pusztulás
Repülök feléd láztól égve
Te vagy a sorsom vad szeszélye.

Te vagy a jövőm nagy álma
Felettem vagy, de jössz felém
S már most, várok egy éjszakára
Te vagy a jövőm nagy álma.

Te leszel majd ki földre húzol
S üvöltesz mint a fúria
Te leszel majd ki értem lángol
Kit nem hagyhatok el soha.

Te leszel majd ki csendes éjjel
A forróságom kacagod...
S míg kérlek lázas szenvedéllyel...
Táncolsz és kínom itt hagyod.

Te simulsz hozzám forrón lágyan...
Te nevetsz nyersen kínomon
Te becézed majd minden vágyam
Te rúgsz majd el egy hajnalon.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése