2016. december 23., péntek

Juhász Gyula: Karácsonyi óda

Csöndes az éj és csöndes a világ is, 
Caesar Augustus aranyos mosollyal 
Zárta be Janust, Mars fegyvere rozsdás: 
Béke a földön.

Hallgat a germán és hallgat a pártus, 
Néma az indus és néma a hellén, 
Herkules távol oszlopa se rendül, 
Thule se mozdul.

Már az aranykor új eljövetének 
Hírnökeit, a szomorú szibillát 
S a szűzi Virgilt födi földi sír és 
Hír koszorúja.

S messzi mezőkön nyájaikat őrző 
Pásztori népek nézik a derengő 
Új csillagot, mely aranyát elönti 
Jászoli almon,

Hol mosolyogva és fázva az éjben, 
Szőkehajú és szelíd anya keblén, 
Most mutatod meg magad a világnak, 
Isteni gyermek! 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése