Akár a többi szökevény,
akár a számtalan virág ki sose számol,
s a vadak kikben emlék nem világol:
mindannyiunk a Mában él.
Ne Most - próbálják mondani sokan,
és sokan azt is feledik, hogyan
mondják: Vagyok, s ha volna oda út,
mind elnyelné a történelmi Múlt.
S ők megbókolnának ódon-kecsesen
a kellő zászlót a kellő helyen,
s motyogva másznák, mint az ősatyák
az Enyém-Tiéd-Övé grádicsát.
Mintha még mindig ők írnák elő,
és birtok-képes volna az idő,
vagy az volna hibás,
hogy szűnőben az oda-tartozás.
Aztán a kíntól így halnak sokan,
sok egyedül van, mikor halni megy;
hazugság még nem vált be senkinek:
a Más-idő más életekre van.
(Gergely Ágnes fordítása)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése