Messze, messze tőletek
Szép városok és szép színésznők,
Egy költő él, fásult, beteg
És nincs, nincs, aki szeretné őt,
Ki mondaná: bús, nagy szemed
Nekem drágább, mint indus ében,
Költőm, én megértettelek
S egy versed zeng szívembe épen.
Messze, messze tőletek,
Asszonyok, fényesség, vidámság,
Egy költő él, fásult, beteg
S unottan lejti már halotti táncát
És alig érzi már az életet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése