2015. november 8., vasárnap

Kosztolányi Dezső: Vigyázz!

Vigyázz. 
Ez a nagy pillanat. 
Egy ember jön feléd, bemutatkozik, 
már tárja kezét, most lát legelőször, 
rád néz, 
és elviszi majd az arcod, a hangod 
s őrzi. 
Lélek csak az ember a többi 
emberek lelkében, 
törékeny gondolatokból faragott, 
száztitkú, halovány emlék, 
mely néha a fellegekig magasul. 
Légy méltó e testvér 
áhitatos várakozására 
s remegjen által a tudat, 
hogy most történhet valami, 
ami még nem volt, 
mióta áll a világ 
s Isten kezében se reszketett úgy 
sáranyagod, mint most 
az ő kezében, 
ki megteremt igazán, 
fényből, szeretetből, 
Ő, a te rokonod, 
Ő, a te Urad, Istened. 
Nézz rá, 
büszkén s alázatosan is, 
mint aki megszületett és aki meghal. 
Ne félj. 
Röpítsd feléje a te életed 
s egyedülvalóságod, mely neki 
oly idegen, 
hogy beleborzong 
és megért. 
Légy őszinte, tiszta, bátor. 
Adj példát. 
Szemvillanás csak s kész a bűn 
és az örökre tart, 
örökre büntet, 
öngyilkos haraggal 
és összetöri az emlékedet, 
téged. 
Ne hazudj. 
Ne halj meg. 
Élj benne. 
Ez a nagy pillanat. 
Vigyázz. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése