Párizsban, a nagy irha-száritón,
Hol nyakravalót kaphat a balek,
Öt-hat jó firma barnul a napon,
Ha dolgoznak a fogdmegek.
Zsiványoké a fölső emelet,
Hol legjobban hintáz a szél…
Csak kapdovába ne kerüljetek:
Körülmetélt fülű vagány gyerek,
Ha lebukott, soká nem él.
Kerüld, kerüld a kötelet!
Pénzes palin rajt üssetek,
S a nagy dohányt szedjétek el.
De aztán, komám, oldj is kereket,
Vagy majszter rak a szellőzőre fel,
S a falnál fehérebb leszel.
Ha föl-föltünnek a kopók,
Javaslom, köszönés helyett
Mutassátok a seggetek,
Hogy hűvösre ne jussatok.
Kerüld, kerüld a kötelet!
Legjobb, ha sebten eleredsz,
Mert hűs a szél ott fönn a fán,
S nem kellemes a karperec,
Vastagfalú kóter zugán.
Hordd el az irhádat, komám,
Vagy a fejes készíti ki!
S tanulj meg ködösíteni:
Kinek a nyelve jól pereg,
Az nálunk sokra viheti.
Kerüld, kerüld a kötelet!
Herceg, nagyúr minden mackó felett!
Falazzon egy belevaló gyerek.
S adjon le cinket, ne legyen balek,
Másképp bekapjuk a legyet.
Kerüld, kerüld a kötelet!
(Mészöly Dezső fordítása)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése