Hozzád forrasztanak a csókjaim,
ahogy fészküket az ereszhez
csókolgatják a szomjas fecskék.
Ölelgetésed úgy kötözget
köréd, mint madár a fészkét
szálanként illesztgeti ághoz.
Szerelmed átfog, mint madarat a szárnya,
- s ha ökölbe szorít a küzdelem haragja,
befelé fordult könnyeimet te tűröd.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése