2015. március 20., péntek

Robet Browning: Élet a szerelemben

Menekvés? 
Tőlem? 
Mit ér?! 
Míg én vagyok én s te vagy te; míg 
Ketten vagyunk a világban, én 
A szerelmes és te a kőkemény. 
Egyik üldöz, a másik fut s búvik. 
Már félek, az életem kudarc. 
Valóban, mint egy végzet, olyan; 
És bárhogy igyekszem hasztalan; 
De mi kár, ha vesztes e földi harc? 
Csak torna ez, ideget edzeni! 
Szárítsd fel könnyed, ugorj, kacagj, 
Ha elestél, újra kezdeni: 
E hajsza az Élet, ennyi csak! 
Még egyszer villantson szeme rám 
Egy sugarat ebbe a ködbe, s én 
Ha összedől remény-palotám, 
Újra építem! bár szökevény 
Örökké s 
Hűtlen
A cél! 

(ford: Babits Mihály)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése