Nyugtalan a hullám és habja beszédes.
Csak a tenger a nagy, a tenger fenséges.
Aludjál, hullám, a tenger ölén!
Jön a szél...szárnyat ád a levélnek.
Boldog, ha a völgybe békével elérhet.
Aludjál, levél, a völgynek ölén!
Hamvad a csillag, ha a nap felkelt.
Nem húnyt el örökre, ki az életből elment.
Aludjál, csillag, a nappal ölén!
(Ford: Túrmezei Erzsébet)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése