Egykor ismertük a világot innen-onnan:
- oly apró volt, hogy a két tenyerünkben elfért,
oly egyszerű, hogy egy mosollyal leírhattuk,
oly otthonos, mint az imában visszhangzó ősi igazság.
A történelem nem fogadta győzelmi harsonákkal:
- szennyes homokot hintett a szemébe.
előttünk hosszú tévutak álltak,
elmérgezett kutak, keserű kenyér.
Hadizsákmányunk a világról szerzett tudás:
- oly nagy, hogy a két tenyerünkben elfér,
oly bonyolult, hogy egy mosollyal leírhatjuk,
oly különös, mint az imában visszhangzó ősi igazság.
(Zsille Gábor fordítása)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése