Lágyan kis ladik,
szeld kristályhabjait
hullámzó tengerárnak;
míg a napra éj
alkonypírja kél,
szállj, szállj, szállj,
és boldogság-szigetre érj.
Zöld fák, dús gyümölcs,
bántatlan álmu föld
dajkál, ha szíved bágyad,
ringat, nyugtot ád,
halld a víz szavát:
zsong, zsong, zsong,
gyermeki dalt dúdol tovább.
Bárány, párduc, őz,
békülten kergetőzz
az erdőn minden állat,
rügy bimbója lám,
szirmot hajt korán,
ring, ring, ring,
felhőtlen égbolt hajlatán.
(Fodor András fordítása)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése