Állj meg óra, hallgass telefon,
Kutya, ne örvendj ízes csontokon,
Csendet most zongora, s pufogó dobok,
Hozzák a koporsót, jöjjetek gyászolók.
Szálljon az égre a gép és sírja el ott,
Vésse az égre a hírt: Ő halott.
Fehér galambnyakat gyászszalag övezzen,
A rendőr is fekete kesztyűt viseljen.
Ő volt észak, dél, kelet és nyugat,
A dolgos munkahét, pihenő vasárnap,
Éjjelem, nappalom, szavam és énekem;
Hittem, örök a szerelem. Tévedtem.
Nem kell már a csillag, kinek ragyog?
Oltsátok ki a holdat, takarjátok el a napot,
Kiszáradhat az óceán, elpusztulhat az erdő,
Úgysem hoz már semmi jót a jövendő.
(Seres József fordítása)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése