2014. július 8., kedd

Lola: Örökké nem eshet

Ha egyedül jársz, minden úton jól vigyázz 
A szavakon túl, nem csak jó érzést találsz
De sose add fel, vár egy újabb állomás
Hol elmúlik a félelem és nem csak édes érintésre vágysz

Szabadon élsz, mindig új tájakra térsz 
Követed még azt a régi szenvedélyt 
hogy akad egy hely 
majd egy csillag elkísér, hol őszinték
Az emberek és minden reggel szebb az ébredés
Gyere keljünk át a könnyek tengerén.

Talán,  felnövünk egy perc alatt,
A világ, még annyi mindent tartogat,
Egy barát ki jóban rosszban megmarad,
Jobban kell mint valaha bármi más
Keresed rég, azt ki tőled kap reményt
Ki közelebb húz, hogyha mást már nem remél

Valahol majd, lassan újra partot érsz
Ott teljes lesz az életed és nem vár újabb fájó tévedés
Gyere keljünk át a könnyek tengerén.

Talán, felnövünk egy perc alatt
A világ még annyi mindent tartogat
Egy barát ki jóban rosszban megmarad
Jobban kell mint valaha bármi más...

Szakadék peremén, van-e kéz mi visszaránt,
Te meg én ,a menedék ,ha feladom ,csak húzz tovább
Küzd meg most az életért ,csak néhány percig tarts ki még
Örökké nem eshet már!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése