Minden nap esttel végződik,
Minden zaj csenddel végződik,
Minden valami semmivel végződik
és holt betű lesz minden fájdalom.
Csukják itt is, ott is az ablakot,
értelmetlen sötét zsalu szemek
ölelik magukba arcomat.
Minden nap estével végződik.
Kaput keresek, hol nem áll angyal,
egy szemet, mely nyitva maradt
s azt mondja nekem: értelek.
De minden zaj csenddel végződik.
Ilyenkor a templomokat is bezárják,
az Isten magára csavarja
gomolygó,vastag, sokredős ruháját-
minden valami semmivel végződik.
Ilyenkor senkinek sem szabad beszélnie,
a koldus bokrok alá húzzák magukat,
a tücsök ciripel. Este lett.
S néma verssé lesz egy-egy fájdalom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése