És most megy mindég... mindég távolabb
Egyhangú úton... búsan... csendesen...
Amíg lassan... lassan... magamra hagy
Észrevéttelen.
Mi egymástól nagyon messze voltunk
Én jajgattam és ő csak kacagott
Együtt mi ketten sohasem daloltunk
És most megy... megy... ott.
Járt a fényben mely engem körülvett
Járt a mosolygott vígan, boldogan
Míg én magamban sírtam könnyeket
Némán hangtalan.
És most megy... mindég... mindég távolabb
Egyhangú úton búsan csendesen.
Amíg lassan... lassan... magamra hagy
"Az életem."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése