Ne mondd még a csillagnak sem,
Halkabban, csak halkan!
Oly csöndesen szólj hozzám, hogy
Szavadat se halljam.
Csókod ajkam ne is érje,
Szikratűztől félek,
Lángba borít egy világot
Szívem, ha felébred.
Hagyjuk, hagyjuk szívünk felett
Ezt az arany álmot,
Ezt a titkos, meg nem értett
Fehér boldogságot.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése