"Olyan furcsák vagyunk mi emberek.
Az egyik szemünk sír, a másik meg nevet.
A másikról azt hisszük, hogy boldog talán,
Irigykedünk egy vidám szaván.
Azt hisszük, a másik szeme ragyog,
Gondolatai tiszták, szabadok.
Nem vesszük, ó dehogy vesszük észre,
Hogy könnyek égnek csillogó szemében.
Különösek vagyunk mi emberek,
Az egyik szemünk sír, az ajkunk meg nevet.
Hazugság az egész életünk,
Hisz akkor is sírunk, ha nevetünk."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése