Már nem segít az utazás sem.
Mindenütt Te jössz velem szembe.
Jajonghatok körül a Földön:
- mindenütt Te fúródsz szívembe.
Belém ivódtál; édes sírás!
Eső ivódik így a földbe.
Ha mag fogan bennem: – Te táplálsz.
S ha gondolat: – Te vagy a zöldje.
Ahogy sors íródik tenyérre,
arcomra Te úgy rajzolódtál:
járok fényeddel világítva
a Föld körül; ahogy a Hold jár.
Nem szerelem ez már, könyörgés:
engedd, hogy magam visszaadjam,
hisz mindazt, mi lehettem volna,
bár elrontottam; Tőled kaptam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése