Nem az a fontos, hogy tűz legyünk, hanem hogy csak
egy kis tüzet
rakjunk magunknak, hogyha fázunk, és átjár a nyirkos
hideg,
nem az a fontos, hogy egy kimért országúton haladjunk
szüntelen,
hanem hogy tudjunk kószálni egy kicsit, mint a
bóklászva legelő szamár,
nem az a fontos, hogy mindenütt legyünk, hanem hogy
válasszunk egy kis zugot,
legyen az fa vagy ház, vagy asszony, vagy egy darab
kenyér.
Egyszer majd kifejtem neked, mi az ég, mik a csillagok,
s mi vagy te magad is, ártatlan aranyaddal,
néhány vázlatot rajzolok majd az éj fekete táblájára,
de minden fényt kioltva jöjj, ha meg akarod érteni.
(Fordította: Rónay György)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése