2013. december 18., szerda

Paul Verlaine: Fehér hold

Fehér a hold,
remegve kél,
az ág dalolt,
szólt a levél,
szavuk lesem...

Ó, édesem.

A tiszta tó
száz árnyat űz.
Rajt látható
a barna fűz.
A szél zokog...

Fel, álmodók.

Mostan suhan
az este lenn,
halkan-búsan
és nesztelen.
A csend mi mély...

Tündéri éj.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése