2013. december 15., vasárnap

Tamás István: Tűzvirág

Kéjt lehel bőrünkre a testünkből el illanó pára,
illatozó kisszobánkban mámort rejt a titkot őrző párna.
Halk neszezések közt, szerelmünk kiáltva nyög,
mint napfényt a szél gyengéden ölelsz, minden összeköt.

Óvatos - csendre intett sóhajok, testedben öröm után,
önfeledten, megszállottan kutatok.
Remegő tested ringva csúszik rá enyémre, párás, 
rideg ablakon rezdül, sok száz apró csillagfénye.

Testeden gyöngypatakok egymással versengve,
csillogva hívogatnak, rügyként fakadó tűzvirág öledbe!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése