Adam Asnyk: Határok nélkül

 Medrében folyik a patak,
S a tenger hullámainak
Vége, bezárják a partok;
Az égbe törnek a hegyek,
Ám odafent véget érnek,
Nem nőnek tovább e tornyok!
De a szív, embernek szíve
Könnyezve, vágyva, szenvedve
Száguldoz a végtelenbe,
Hiszi, hogy ölében hordja
Az öröklétet, s uralja
Az eget is, mindörökre

(Benczes Sándor Gábor fordítása)