Marina Cvetajeva: Egy az utunk

 Fegyenc vagyok. Te jössz utánam,
fegyveres őr. A sorsod egy velem.
Egy az utunk a pusztaságban,
a puszta semmibe.

Tudod: már rég megcsendesedtem,
szememben sem látod a vad tüzet.
Csak addig a fenyőig oldj el engem!
Csak addig - nélküled!

(Rab Zsuzsa fordítása)