Ragyoghat hold- az éj sötét.
Köszönthet öröm emberekre-
lelkemből esők idejét
nem űzi ki tavasz szerelme.
Lelkembe néz az éjszaka,
és gyáván visszanéz a lélek,
beteg és nincs válaszszava,
emészti édestitkú méreg.
Hideg s homályos hajnalon
az emberárba beleveszve
viszem, de nincsen oltalom,
hiába az a szent, nagyeszme:
ragyoghat hold- az éj sötét.
Köszönthet öröm emberekre,
lelkemből esők idejét
nem űzi ki a tavasz szerelme.
(Veress Miklós fordítotása)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése