(Parilti)
Tűzfolyamból sorsom felmorajlott,
Lelkemtől lelkéig hömpölyögve,
Szerelemnek mély, nehéz sebéről
Vallott: azt, hogy fájni fog örökre.
Ahogy a tűz rajta visszafénylett,
Menekültem, visszanézve szótlan;
Láttam e szerelmet távozóban,
Ahogy szeme s ajka visszafénylett.
(Vas István fordítása)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése