2013. december 9., hétfő

Őri István: Mondd, mi lesz...


...Mondd, mi lesz, ha megtalál az érzés? 
Mondd, mi lesz, ha hív a messzeség?...

Mondd, mi lesz, ha érzem: mindez kevés? 
Mi lesz, ha menni akarok - hozzád! veled! 
Mondd, mi lesz, ha csak álmodom kezed? 
s az utat, mely feléd vezet?...

akkor meghalok 
csendben, szótlanul 
elmegyek oda, ahol a madár se jár 
és várok a feltámadásig 
mert ott mindenki vár 
és beszélgetek velük 
elmondom életem 
mindent, ami történt velem 
és beszélek rólad is 
arannyal csillogót 
gyémánt szivárványt 
tűzzel lángolót 
mert szeretlek itt is 
ha bár csak lélek vagyok 
s mindent láthatok 
mi szép és kedves nekem 
de homályban van a világ 
csak téged lát szemem 
nincskezem nyújtom feléd 
nincshangomon suttogok neked 
ott messze lent, hol éled életed 
hátha áttör a zajon a szerelmes 
gyenge hang 
hátha úgy hallod meg 
mint imára hívó harang 
és elindulsz felém 
úttalan utakon 
sohanemvolt vágyakon 
legyőzve mindent, mi utadba áll 
s közben a hívó harang szava 
előtted jár 
és vezet 
és egyre hangosabb... 
és egyszer csak megváltozik 
s akkor szívedbe béke költözik 
mert szavakat hallasz harangszó helyett 
és megérted: mostmár mindent lehet 
engem is! - 
és felém nyújtod szent kezed 
és nekem adod drága életed

és feléd nyújtom vankezem 
és neked adom életem

mindenem...

örökkön örökké

ámen

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése