Hogy megszilárdul minden elem!
A holdfény, a mészkőszirt,
Ahol hasadékban fekszünk
Egymásnak háttal. Hallom a baglyot,
Kitutul hideg indigóból.
Magánhangzók dúlják a szívem.
Fehér ágyában megfordul, sóhajt
A gyerek. Nyitott száj, kérne.
Kis arca fájó, piros fafaragvány.
És sok a csillag - kemény, kiirthatatlan.
Egy érintés: megéget, émelyít,
Nem látom a szemed.
Almavirág fagy az éjbe,
Alatta körbejárok,
A régi bűnök útja mély, keserű.
Szerelem ide nem jön.
Fekete térköz tárul.
Odaát, a másik ajakról
Kis fehér lélek int, kicsi féreg.
A tagjaim is odavannak.
Ki darabolt fel minket?
A sötét olvad. Érintésünk lerokkant.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése