Az első dal egy lányról szólott.
Fehér lány volt, ki félve adta
A könnyfakasztó, szűzi csókot.
Aztán más lányról énekeltem…
Jéghideg volt mindkettőnk ajka,
Fáradtak voltunk mind a ketten.
És ismét égtem izzó vágyba’…
Feltámadt szívvel bandukoltam,
De nem találtam egy leányra…
Most már elhagytak mind az álmok,
A dal kihalt, szívem üres lett,
Köröttem bor s festett leányok…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése