2014. február 7., péntek

Ellen Niitt: Önmagamat keresve

Fehér felhő repül ragyogva
mészpalás földek felett.
Az én húgom itt a boróka
és bátyáim a kövek.

Boróka gyökér szövevénye
a föld húsába harap -
fajtám kemény és érdes,
szájába zárva a szavak.

Szeder sötét szeme rebben,
kakukkfű fojtott tüze ég.
Vadrózsa virító cseppje -
öröm- és üröm keverék.

Lepke villanó szárnya,
forgácsra hullt fény-gondolat.
Nyugtot sose találva
keresem, keresem magamat.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése