Szabó Lőrinc: Valami örök

Valami örök tovasuhogás 

valami csöndbe, puha végtelenbe,

valami tegnap, mely mintha ma lenne,

valami vízalatti ragyogás,

valami messze, panasz néma gyász,

valami jaj, melynek már nincs keserve,

valami vágy, s a vágy tilalma benne,

valami könnyű, szellő halk varázs,

valami, ami nem is valami,

valami még kevesebb, az,

ami valami tűntén kezd csak sejleni,

valami árny hűs rejtelem,

valami, ami újul szüntelen,

valami gyors, lőtt seb a szívemen