Társam, aki nélkülem társtalan
bolyongsz a nagyvilágban, mondd, Neked
sohasem jutott eszedbe az, hogy én
kisérhettelek volna utadon?
Sohasem gondoltad azt, hogy valahol
van egy szerényke dal, amely Neked
szeretne megcsendülni majd először?
Nem gondoltad, hogy egy virág Neked
bontaná ki tavasszal szirmait
és van és él és ajkaidra vár,
hogy azok szívják ifjú illatát?
S nem gondoltál arra, hogy lesz idő,
mikor elfáradt, ezüstös fejed
jól esnék valahová lehajtani?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése