2014. március 23., vasárnap

Jules Supervielle: Tükör

Egy tükröt adjanak útja felén kezébe,
hadd lássa, hogy folyik ki ujja közt a léte;
egy csillag is ragyog, mint a rossz szív, amely
egyszer nagyon siet, másszor kihagyva ver.

Kedves madarai ott rajzanak előtte,
csak nézi őket és semmit nem ért belőle;
megretten: önmagát akarja látni benne,
de hallgat a tükör; és végleges a csendje.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése