Komor tél után: fényesebb napok
tisztább ég feszül a berkek felett.
Hallom szívemet, gyorsabban dobog,
frissült légben jókedvem ébredez.
Nekem ma Párizs rideg, elhagyott,
hiszem, az új tavaszt fogadni kész,
hogy átöleljen minden zeg -zugot,
s ezernyi karral tetők erdejét.
Szívemben tavasz épp egy éve élt,
most visszatér szép zöldmajálisom,
őrláng, szikrája gyújt fel szenvedélyt,
eszmény, amibe mosolyom fonom,
hogy ég azúrja hordja koszorúnak
változtathatatlan szerelmemet.
Szép évszak ez, megváltás valómnak,
benne reménység, ünnep, élvezet.
Jöhet a nyár! és jöjjön vissza még
akár az ősz, a tél! Az évszakok
mind kedvesek, de igazat, mesét,
kedvet, ihletet Tőled kaphatok!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése