2014. március 12., szerda

Nina Björk Árnadóttir: A szerelem és a vágy folyója

I.

Napsütött folyó, -
mi ott ültünk a partján
és csodálkoztunk
hogy milyen nagy
milyen csillogó milyen hatalmas
tudott valamit mit tudott
eszében járt valaki valakire gondolt
lehet valakire akit mi nem is ismerünk

ott voltunk mellette
és a fű megőrizte a szerelmünk titkát.

II.

Az ujjaid
a szemeim mögött voltak
hagytak aludni

az én ujjaim
a te szemeid mögött voltak
hagytak aludni

tenyereink érintkeztek

semmire sincs szükségünk
amikor a tenyér amit szeretsz
a te kezednél ér véget
dalolta a tó amíg mi aludtunk

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése