Emlékszem egy régi mesére.
Valakiről,
ki úgy született, mint még senki más:
könny volt és gyöngy volt: igaz valaki.
Emlékszem egy régi mesére.
Valakiről,
ki titán volt, ha törpének is látták,
s hegyeket akart mélybe hajtani.
Emlékszem egy régi mesére.
Valakiről,
ki semmit se tett soha mégse, mégse,
csak siratta a lelkek szörnyű rosszát.
Gondolok egy régi mesére.
Valakiről,
ki úgy halt meg, hogy júniusi éjen
hulló csillagok agyonzáporozták.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése