Valami elveszett, de nem tudom, mi az
Leégett kanóc és szétfolyó viasz
A hófúvásban a láng megremeg,
Valami eltűnt, valami elveszett.
Valami nem süt át a félsorok között,
A hang ismét csak falba ütközött.
Léket keres a vastag jég alatt
És enyhülést egy fázó gondolat.
Tegnap kidobtam az összes kacatot,
Mint a tudós, ki avatott
Szemekkel a jövőt lesi meg:
,,Ez kacat, amazzal még sokra viszed.''
Megvan ma mind a tegnapi rendben,
Csak azt a valamit hova tettem?...
A kinti ködben és a benti füsttel
Nem tudom, mi tűnt el.
Kerestem a szabad ég alatt.
Szabad élni, s megfagyni is szabad.
Kutattam a bölcs könyvek között,
Nagy szavak és nagy szóközök.
Mindent láttam, de nem találtam,
Pedig rend volt a szobámban.
De meddig tart még, és hová vezet,
Hová tűnt az, ami elveszett?
Már tudom, hogy hiába kérdem,
S a kacatok közt csak lassan értem,
Amit a semmi hiánya jelent:
Valami elhagyott idebent.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése