A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Miriam Van Hee. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Miriam Van Hee. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. július 30., szerda

Miriam Van Hee: a mariannenplatzról

a mariannenplatzról
a túloldalra:

rozzant házak, vagy
ami még megmaradt,
tapéta, a csövek
helye, a mélyedés,
ahol a szeneskályha
állt

kérdések ötlenek fel
benne: milyen volt ez 
a háború előtt, hol állt az ágy,
hol az asztal és az,
ami a kettő között volt

a mariannenplatzról
a túloldalra: ez a
senkiföldje, mögé
ablakot festenek,
egy lyukas vers és
téli porcelán fény
úszik be a szobába.

(Ford: Daróczi Anikó)

2013. december 25., szerda

Miriam Van Hee: Tél


Az órák lassan siklanak tovább
itteni életünkön át mert szólani
szinte lehetetlen nevetés
visszhangja se kél kész ragály
itt a csend

Éjszakánk meg azzal telik
hogy vigyázzuk lessük hajnalig
azt mi úgysem jön el utca-zsivajt
álmodunk és gyengéd csevejt
egy híd alatt

Ott kinn a kertet elnyeli a hó
kétely és vágyak különös
keveréke tart meg ezért
nézünk nézünk fehér hajó
ringva a nyílt vizek felé