Paul Alfred Kleinert: Az emberiség története

…és a Káoszból kivált az ég,
a vizek és a föld rendje
a vizek pedig visszahúzódtanak,
szabadon hagyván a szárazföldet;
a szárazon pedig létrejött az ember,
ki tüstént hozzálátott, hogy minden
szférában, ahová csak bejárása volt,
újjáteremtse a Káoszt
mert az embert a Káosz választotta ki,
hogy a Rend el ne nyelje,
és az emberben ütött tanyát,
s őbenne lakozik mind a mai napig
és addig, amelyen újra magába nyel mindent a Káosz

(fordította: Tatár Sándor )

Paul Alfred Kleinert: Boldogság

csak megbizserdül a halánték -
sötét hang, mely sosem erős
csak fölneszelsz épp; semmi szándék
s nem érzed úgy: hm, ismerős
az ilyen perc mily ritka lett, lám:
hogy történhet még egyszeri
konok időnk megint siet már
a láz, a nyüzsgés elnyeli
s már csak csekély nyom koponyádban
nem is látszik, oly közrezárt
s mégis tudod, így,eltaláltan
az volt: egy boldogságszilánk

(Tatár Sándor fordítása)