Weöres Sándor: Idyllium

A mező csendje
a domb hajlása
kétablakos ház
néz a forrásra

nap hold csillagok
körülkeringik
itt kéne élni
ámulva mindig

betévedőnek
kenyeret adni
gyümölcsöt szedni
vetni aratni

égi forgóssal
feküdni kelni
itt kéne élni
örökké lenni